Kondor Béla (1931-1972) több volt, mint pusztán festő, grafikus, költő, zenész vagy fotós. Elementáris erejű egyénisége új irányt nyitott a magyar művészet történetében. Konstruktív volt, expresszív, fantáziája a szürrealizmustól sem riadt vissza. Formanyelve ugyanakkor a hagyományokhoz is kötődött, metszetei első sorban Albrecht Dürer, William Blake és Hieronymus Bosch műveire reflektálnak.
Az 1950-es években kezdte meg tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán, amikor a kultúrpolitika meghatározta, milyen stílusban dolgozhatnak a művészek, sőt előírta, hogy a szovjet művészet példáját szem előtt tartva, a szocialista realista kifejezésmódot kövessék.
Kondor eleinte festőnek tanult a főiskola freskó tanszakán, Szőnyi István osztályában, de mivel képtelen volt azonosulni annak művészetszemléletével és oktatási módszerével, átkerült a grafikai tanszékre, ahol Koffán Károly és Barcsay Jenő mellett elkezdhetett kibontakozni egyedülálló egyénisége. Diplomamunkája, az 1956-ban elkészült, Jelenetek Dózsa György idejéből című rézkarcsorozata kiforrt, senkihez sem hasonlító stílust tükröz, amelynek formanyelve a művészettörténeti hagyományokból is merít.
Már gyermekkorától fogva vonzották a repülők, a repülés és az űrkutatás. Festményein és grafikáin gyakran uralják a képi kompozíciót vonalakkal körülírt, megrajzolt szerkezetek. A madarakat is mechanikus, gépszerű felfogásban ábrázolta. A szerkezeti megoldás és a repülésélmény volt fontos számára akkor is, amikor modellszerű repülőgépeket jelenített meg.
Kondor Béla művészetét nehéz elhelyezni a magyar művészet áramában. Már pályája indulásakor megosztotta kritikusait: volt része elutasításban és elfogadásban egyaránt. Halála után műtermében másfél ezer mű, köztük festmény, grafika, rajz, fotó és verskézirat maradt. 1974 tavaszán az állam megvásárolta a hagyatékot, elsősorban a Magyar Nemzeti Galéria részére, de vidéki múzeumokba is került az alkotásokból. A döntésnek köszönhetően ma a veszprémi múzeum gyűjteményében 76 darab Kondor mű található, a tárlat anyagát ebből a kollekcióból válogattuk. A rézkarcok, litográfiák és monotípiák mellett olyan egyedi rajzok és festmények is bemutatásra kerülnek új időszaki kiállításunkon, amelyek a művész 1984-ben rendezett nagy gyűjteményes kiállítása óta nem voltak láthatóak.
Sipos Anna
művészettörténész
Laczkó Dezső Múzeum
„Ez vagyok, ez a formám” – Kondor Béla, a grafikus
2017. október 19.-2018.január 21-ig, hétfő kivételével 10-tól 18 óráig
Laczkó Dezső Múzeum: 8200 Veszprém, Erzsébet sétány 1.
A kiállítás kurátora Sipos Anna művészettörténész (LDM)





