A hónap műtárgya – 2015. április

A képen látható legyező a Laczkó Dezső Múzeum iparművészeti gyűjteményének egyik becses darabja. Feltehetőleg a 19. század első feléből származik. Legfőbb ékességét a gazdagon faragott faküllők adják, amelyeket aranypöttyökkel díszített pamutbatiszt lappal borítottak. Réz fogóját gyöngyház gomb és selyembojt díszíti.

A tárgyat Bíró Teréz ajándékozta a Veszprémvármegyei Múzeumnak 1905 júniusában négy másik legyező, egy erszény és egy szablya társaságában. Az ajándékozó személyéről és az ajándékozás hátteréről nincs további adatunk, talán családi vonatkozású tárgyakkal gazdagíthatta a felajánló az alig másfél évvel korábban megalakult vármegyei muzeális gyűjteményt.

Múzeumunkban a legyező mint jellegzetes tárgytípus több példányát is őrizzük, melyek a 18. századtól a 20. század elejéig terjedő időszakból származnak, és mind az adott korszak ízlését, divatját tükrözik. Változatos alapanyagok felhasználásával, a legkülönbözőbb díszítéssel készültek: merevítésüket adhatták fa, fém, de akár elefántcsont vagy teknőcpáncél küllők is, boríthatták textillel, festett díszítésű papírral, a 19–20. században pedig gyakran madártollat, például strucctollat erősítettek az alapra. A legyező nemcsak viseletkiegészítőként szolgált, hanem a kommunikáció egyik eszköze is volt a társasági életben: saját jelrendszere, etikettje alakult ki.

Leltári szám: IGy 56.44
Anyag: fa, pamutbatiszt, réz, selyem
Méret: 29 cm (küllők sugara)